Talán Önt is megkísértette már a bulvársajtó olyan cikkek olvasása, amelyeknek a címszavai: “Hogyan leplezhet le egy pszichopatát?” vagy “A főnöke pszichopata?”.
Úgy tűnik, sokan úgy gondolják, hogy a pszichopátia izgalmas téma, és bizonyos beteges kíváncsisággal szeretnének többet megtudni a rendellenességről – mondja egy szakértő, Karolina Sörman a stockholmi Karolinska Intézetből, aki a pszichopátia kutatásával foglalkozik.
“Egy Google-keresés a pszichopátiára több mint néhány millió találatot ad, és egyeseknek az a benyomása, hogy az embereket jobbról-balról pszichopaták uralják” – mondja Sörman a forskning.se svéd honlapnak.
Pszichopaták mindenütt?
Ez nem így van. Szerinte a kutatásokon alapuló adatok a köztünk élő pszichopaták számának becslésére nem túl erősek.
“Kevés megbízható tanulmány van arról, hogy átlagosan hány pszichopata van a felnőtt lakosság körében” – mondja.
Elmondása szerint brit tanulmányok szerint a férfi lakosság egy százaléka felel meg a pszichopátia kritériumainak.
A SIFER (a norvég törvényszéki pszichiátriai kutatási és oktatási központ) szerint a lakosság 0,5-1 százaléka lehet pszichopata. A kritériumoknak megfelelőek aránya sokkal magasabb a börtönben raboskodók körében. A norvég börtönökben fogvatartottak közel 20 százaléka pszichopata. A SIFER pszichopátiáról szóló cikke szerint az összes bűncselekmény mintegy fele mögött ők állnak.
A SIFER docense, Makoto Sandvik a pszichopátia témakörében doktorált. Felismeri azt a benyomást, amit a média kelthet, hogy a pszichopaták minden sarkon ott lapulnak. Ezt a Katarsis című pszichológiai folyóiratnak adott interjúban tisztázta, amelyet a Bergeni Egyetem hallgatói adnak ki.
Az interjúban elmeséli, hogy olyan irodalommal találkozott, amely azt állítja, hogy a lakosság öt százalékát pszichopaták teszik ki.
Szerinte a pszichopátia fogalmát visszaélnek. A különböző személyiségzavarokat egy kalap alá veszik és pszichopátiának nevezik.
A pszichopátia nem pszichiátriai diagnózis. SIFER szerint a személyiségzavarok a gondolkodás, az érzések és a másokkal való interakció deviáns, diszfunkcionális és életképtelen módjai. A legsúlyosabb, úgynevezett antiszociális személyiségzavarok a pszichopátiára utalnak.
Jobb, ha vonásokról beszélünk
Egy pszichopatának van néhány nemkívánatos vonása, mint például a nárcizmus, az empátia és a megbánás hiánya, valamint az impulzív viselkedés. De Katarsis szerint Sandvik úgy gondolja, hogy jobb a vonások dimenzióiról beszélni, mint az embereket kategóriákra osztani, például pszichopata vs. nem pszichopata.
Szerinte mindenki rendelkezik a pszichopata vonások fokozataival a személyisége részeként. A pszichopaták nagyobb mértékben rendelkeznek ezekkel a vonásokkal, mint mások.
Ez azt jelenti, hogy helytelen a pszichopaták gyógyításáról beszélni, amit a forskning.se szerint egy ideje már lehetetlennek tartanak. A kutatók most kezdik úgy gondolni, hogy a probléma orvoslása bizonyos mértékig lehetséges, különböző területeken.
“Igen, kezdjük látni a jeleit annak, hogy lehetséges az empátiakészséggel dolgozni, még ha a szakértők csak óvatosan optimisták is” – mondja Henrik Andershed a forskning.se-nek. Ő vezeti azt a kutatócsoportot, amely azt vizsgálja, hogyan fejlődnek a pszichopata vonások a gyermekkortól a felnőttkorig.
Meg kell, hogy legyen sok vonás
Az egyik ok, amiért az emberek felismerik a társadalomban a pszichopaták nagy számban megjelenő képét, az az, hogy a pszichopaták számos jellemzője, például az empátia hiánya, a kőszívűség és a manipulatív viselkedés a pszichopaták mellett sokaknál megtalálható – indokolja Karolina Sörman.
De ha az exed, a főnököd vagy a lakóközösséged elnöke látszólag rendelkezik valamelyik ilyen tulajdonsággal, az még nem teszi őket pszichopatává.
“Ahhoz, hogy valakit pszichopataként definiáljunk, számos ilyen tulajdonsággal kell rendelkeznie” – mondja Sörman a forskning.se.
A cikk norvég változatát a forskning.no
Translated by: Glenn Ostling