A hélium nem csak az a cucc, amit a lufikba tesznek, és amitől furcsa hangja lesz a hangodnak, amikor belélegzed. Ezt a gázt a legkülönbözőbb területeken is használják, az orvosi kutatási technológiától kezdve az atomreaktorokon át a léghajókig, amelyek ősszel vasárnap délutánonként a futballstadionok felett repülnek. Bár a világegyetem egyik leggyakoribb eleme, a hélium viszonylag kevés itt a Földön. Ez vitát váltott ki arról, hogy el kellene-e pazarolni a parti-lufikra, és felerősítette a félelmeket, hogy mi lesz, ha elfogy.
A hélium olyan ritka a Földön, hogy egy francia kutató fedezte fel először a létezését a Nap tanulmányozásával. A természetben előforduló gáz a bolygó légkörének mindössze 0,0005 százalékát teszi ki. Nagyrészt a földgázlelőhelyeken található, többek között Texasban, Oklahomában és Kansasban, valamint Oroszországban és Indiában. Az amerikai lelőhelyek a bolygó héliumkészletének több mint 80 százalékát teszik ki .
Hirdetés
Mitől olyan különleges ez az anyag? Egyrészt attól, hogy hideg marad. A héliumnak van a legalacsonyabb forráspontja az összes elem közül, és az egyetlen, amely nem szilárdul meg a hőmérséklet csökkentésével. Ez teszi nagyszerű hűtőforrássá, amit gyakran használnak a kriogén kutatásokban. Jól jön a szupravezető mágnesek, például az MRI orvosi vizsgálati eszközökben használt szupravezető mágnesek hőmérsékletének csökkentéséhez. A hélium más technológiákba is rendszeresen bekerül, például az LCD képernyőkbe és más száloptikákba, kvantumszámítógépekbe és rakétaüzemanyag-tartályokba.
A baj az, hogy a hélium véges elem. A világnak csak korlátozott mennyiségben van a gázból, és úgy tűnik, bolygónk készletei fogyóban vannak. Ez megfigyelők szerint nagyrészt az amerikai politikai döntések eredménye. 1925-ben a szövetségiek nemzeti héliumtartalékot hoztak létre a texasi Amarillóban. Az elképzelés az volt, hogy héliumot halmozzanak fel a háborús erőfeszítések részeként a léghajókban való felhasználásra. Hét évtizeddel később a kormány úgy döntött, hogy kiszáll a hélium üzletből. Bill Clinton akkori elnök törvényt írt alá, amely előírta a kormány számára, hogy 2015-ig értékesítse héliumkészleteit.
A lépés célja az volt, hogy a magánpiac rendezhesse a hélium értékét, valamint azt, hogy mikor és hol kell felhasználni. Ehelyett ez egyfajta tűzvészszerű kiárusításhoz vezetett, amelyben a gáz hihetetlenül olcsó maradt, tekintve, hogy milyen ritka. Nem sokkal a határidő lejárta előtt elfogadtak egy új törvényt, amely több időt biztosít arra, hogy megszabaduljanak tőle, de a kritikusok szerint Samu bácsinak el kellene adnia a teljes készletét, és a hélium üzletet a profikra kellene hagynia.
Eközben úgy vélik, hogy a bolygó teljes héliumkészlete kezd kifogyni. Ha a készleteink elfogynának, az az MRI vizsgálatok, az LCD képernyők és a születésnapi lufik végét jelentené. Vagy mindezek a dolgok sokkal drágábbak lennének. Bár az argon – egy másik inert gáz – hegesztési célokra helyettesíthető héliummal, egyetlen más elem sem képes arra, amire a hélium a szuperhideg alkalmazásokban. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg a légkörben kell keresnünk a héliumot. Szakértők szerint ez körülbelül tízezerszeresére emelné a hélium árát.
Hirdetés