Tudom. Az emberek nem szeretik a nyelvtani zsarukat.
És igen, a nyelv fejlődik, így néha új szavak és kifejezések kerülnek előtérbe, vagy idővel megváltozik a használatuk (például szó szerint). Ezzel nincs bajom.
De szakemberként az írásbeli kommunikáció annyira fontos, és különösen most, hogy a digitális világ annyira az írott szóra épül. Ezért újra előveszem a listámat a leggyakrabban helytelenül használt szavakról és kifejezésekről, amelyeket tartalomkészítőként és gyakori szerkesztőként látok a munkám során, abban a reményben, hogy segítenek elkerülni a saját munkádban való botlást.
Azt szeretném, ha az írásod olyan fantasztikus lenne, mint amilyen te vagy. Szóval tessék.
A kifejezés nem “itt, itt”.
A “Halljuk, halljuk” a brit alsóházból származik, és a “halljuk, halljuk” szurkolás rövidített formája. A parlamentben nem nagyon szoktak tapsolni, ezért ez a kifejezés azt helyettesíti.
Mindenképpen
A kifejezés nem “minden intenzív célra”. Gondolom, lehetséges, hogy a céljai lehetnek intenzívek, de a helyes kifejezés a “szándékok és célok”.
Et cetera
A “stb.” rövidítés, ha ki van írva, “et cetera”, nem “ex cetera”. Ez latinul azt jelenti, hogy “és a többi”. Belefuthatsz az “et al.”-ba is, ami a latin et alia rövidítése, és azt jelenti: “és mások”. Az “al.” után pontra van szükség, hogy jelezze, hogy ez egy rövidítés.
Rein it in
Think horses. Amikor valamit megzabolázol, akkor lelassítod vagy jobban ellenőrzés alá vonod. Az “uralkodás” egy uralkodó uralkodásának leírására használt szó. Hasonlóképpen, ha valakinek “szabad gyeplőt” adsz, akkor egy kis mozgásteret engedsz neki, nem pedig trónt vagy királyságot adsz neki.
In regard to
Ez vagy “as regards”, “with regard to”, vagy “in regard to”. Az “In regards to” egy népszerű helytelen használat.
Te és én vs. Te és én
Első trükk: A másik személy áll az első helyen a mondatban (gondolj erre, mint jó modorra). Tehát az lenne a helyes, ha azt mondanánk, hogy “Susan és én”, nem pedig “Én és Susan”. Most pedig, hogy az “én”-t vagy az “én”-t használod-e?
Második trükk: Olvasd el a mondatot a másik személy nélkül, és nézd meg, hogy jól hangzik-e. Például: “Amber elküldte a könyve egy-egy példányát Susannak és nekem”. Ha kivesszük Susant, akkor marad a “Amber elküldte a könyve másolatát nekem”. Nem, ez nem működik. Itt a megfelelő személyes névmás az “én”.
Vagy “Jim és én moziba mentünk”. Nem mondanád azt, hogy “Én elmentem moziba”, hacsak nem vagy Cookie Monster, tehát itt az “én”-t használnád.
Cite/Site/Sight
A “Cite” azt jelenti, hogy hivatkozol, idézel, vagy megemlítesz valamit. Talán egy cikket vagy egy blogbejegyzést idéznél a könyvedben.
A “Site” egy helyet jelent. Építkezés helyszíne, bűncselekmény helyszíne, akár a weboldal virtuális világa.
A “Látvány” vagy valami, amit látunk (Látvány vagy!), vagy valaminek a látványa (lehet, hogy a távcsöveddel látod a földet), vagy akár egy törekvés (például egy bizonyos karriercélt tűztél ki célul). És egyébként “sightseeing”, nem “siteseeing”.
Could Have/Should Have
A helyes kifejezés a “could have” vagy “should have”, a rövidítés pedig a “could’ve”. Az amerikai angol nyelvhasználati mintáinkban mind a kifejezés, mind a szűkítés kiejtéskor úgy hangzik, mint a “could of” vagy a “should of” (és valószínűleg ezért kezdődött ez a kavarodás), de helytelen.
Couldn’t Care Less
Ha kevésbé tudnál törődni, az azt jelenti, hogy valóban képes vagy kevésbé törődni, ami nem az, amire törekszel, amikor ezt a kifejezést akarod használni. Ha az igazság az, hogy nem tudod elképzelni, hogy valamivel kevesebbet törődnél, mint amennyit törődsz, akkor a megfelelő kifejezés a “nem tudna kevésbé törődni”
10.Feltehetően
Nem “feltehetően”. Ever.
Enamored Of
Ez közel sem olyan gyakori. és bevallom, ez egy kicsit pitiáner, mivel a helytelen változat ma már elég széles körben elfogadott. A helyes kifejezés valójában “enamored of”, nem pedig “enamored by”. Az “Enamored with” rendben van, de nem feltétlenül előnyös, ha valaki nyelvtani taknyos típus. Ha “belezúgott” Justin Bieber, az valójában azt jelenti, hogy teljesen beléd van zúgva, te szerencsés kutya.
Az angol furcsa, tudom.
Dialogue
A párbeszéd egy beszélgetés vagy vita. Ez egy főnév, egy dolog. Nem “párbeszédet” folytatsz valakivel, hanem “párbeszédet folytatsz”. Igen, tudom, hogy az üzleti nyelvben elterjedt a dialógus igeként való használata. De ez szakzsargon, és borzalmasan hangzik a levelezésben.
Egy egész posztot írhatnánk a szakzsargonról, de egyelőre elkalandozom.
Flesh out és Flush out
Egy ötletet “konkretizálsz”, hogy tartalmat adj hozzá és továbbfejleszd. Gondolj arra, hogy több húst adsz a csonthoz. “Kihúzod” a nyulat a sövényből, a kacsákat a mocsárból vagy a bűnözőt a rejtekhelyéről.
Gibe és Jibe (és Jive)
Ha az ötleteid nem illeszkednek jól egymásba, akkor nem jibe (ami azt jelenti, hogy nem egyeznek). Ha nem jive-oltak, az valószínűleg azt jelenti, hogy sokkal több ritmusra és arra a srácra volt szükségük az Airplane-ből. A “gibe” egy vicc vagy ugratás.
Say Your Piece
Ha “say your piece”, az azt jelenti, hogy hangosan elmondod az írásod egy részét, vagy esetleg elmondod a gondolataidat. Nem “mondod el a magadét”.
Egy esküvőn vagy “most beszélsz, vagy örökre elhallgatsz”, ami azt jelenti, hogy örökkön-örökké hallgatsz. Ha “tartod a szádat”, akkor nagyon remélem, hogy rendőr vagy, vagy a saját otthonod magányában.
Sor és sorbanállás
Ha sorban állsz, akkor sorban állsz vagy “sorba állsz”. Ha egy posztot vagy tartalmat ütemezel, akkor “sorba állsz” vagy “beállítod a sorba”. Olyan furcsa ez a szó, de francia eredetű, és ezekben az összefüggésekben helyes, amikor valamit be akarsz tenni egy ütemtervbe vagy folyamatba.
A jelzők olyan dolgok, mint a pool botok és a jelzők a színészek számára, hogy elmondják a szerepüket.
Case In Point
Ezt gyakran összekeverik a “case and point” szóval, de ez helytelen. Az “in point” kifejezést már nem nagyon használjuk – ez amolyan régi angol szóhasználat, amikor valami lényeges dologról beszélünk -, de a helyes kifejezés az “case in point”, amikor egy példára hivatkozunk valaminek az alátámasztására.
Toe The Line
Nem vontatod a vonalat (hacsak nem vagy Mater).
A vonalat vontatni azt jelenti, hogy olyan közel tántorogsz a vonal szélén, hogy már majdnem átlépted azt. Az olyan pimasz emberek, mint én, gyakran lépik meg a határt, és majdnem bajba kerülnek. De nem egészen. Többnyire.
Ha nem bánod, hogy megkérdezem…
Ez egy kicsit homályos és kevéssé ismert nyelvtani dolog, és egyike azoknak a szabályoknak, ahol – ha helyesen használod – az emberek valószínűleg azt fogják hinni, hogy rosszul csinálod, pedig azon kevesek közé tartozol, akik helyesen csinálják.
De a helyes módja annak, hogy egy ilyen mondatot gerundiummal – ez egy -ing-re végződő ige – mondjunk, az, hogy az “én” melléknév birtokos alakját használjuk, ahelyett, hogy azt mondanánk: “Ha nem bánod, hogy megkérdezem”. Gondolj erre így: a kérés egy olyan cselekvés, amely hozzád tartozik. Egy másik példa? “Gondolod, hogy az előadásom ezen az eseményen jó karrier lépés lenne?”
Ez egy gyakori helytelen használat, de nem egy általánosan ismert szabály, ezért bedobom ide, mint egy “hát nem ügyes”.
Adverse és Averse
Ha minden egyes alkalommal, amikor ezt olvasom, kapnék egy dollárt…
Az adverse egy “rosszat” jelentő melléknév, például ha egy ételre vagy egy méhcsípésre kedvezőtlenül reagálsz, vagy ha kedvezőtlen időjárási körülményekre utalsz.
Ha valaminek a megtétele ellen vagy, amikor csak lehet, kerülöd, akkor ellenszenves vagy. Averzióm van a borsóval szemben. Bárki is döntött úgy, hogy a pépes zöld golyók ételnek minősülnek, meg kell vizsgálni az ízlelőbimbóit.
Home In
Ha egyre közelebb kerülsz egy helyhez, egy ötlethez vagy egy érvelés központi pontjához, akkor rehoming in on it. A kifejezés a postagalambok régi használatából származik. A gyakori helytelen használat az, amikor azt mondják, hogy hone in on something, ami azon alapul, hogy hangosan kimondva a kifejezést a home-ot hone-nak hallják.
A hone egy teljesen legitim szó, ami azt jelenti, hogy élesíteni (mint egy kés élét). De a hone nem a helyes kifejezés.
Előre elismerem, hogy mint sok nyelvhasználati dologról, erről is van némi vita. Néhányan azt mondják, hogy a hone in megfelelő használat, mivel annyira elterjedt.
Megértem, hogy a nyelv fejlődik, bizonyos esetekben jó okkal (mondjuk, szükségünk van egy szóra, hogy leírjunk valamit, ami korábban nem létezett ebben a kontextusban). De ebben az esetben, ha van egy tökéletesen ésszerű és helyes alternatíva, ami azt jelenti, amire eredetileg is gondoltál, és a helytelen használat egyszerűen abból adódik, hogy valamit rosszul hallottál, miért nem tanulod meg és használod a helyes kifejezést? <end curmudgeonly grumpling>
Irrespective
Ez a helyes szó, ha a “regardless of”-ra gondolsz. Függetlenül nem helyes szó. Természeténél fogva ez egy kettős negatívum. A vége.
Vö. az előző pontomat a helytelen dolgok elfogadásáról, csak mert az emberek kitartóan helytelenül használják őket. Nyelvtani sznob, kifelé.
Csámcsogás
Hiszed vagy sem, ez a helyes kifejezés, nem pedig csámcsogás. A champing azt jelenti, hogy hangos harapó vagy rágó hangokat ad, és persze a bit rész a gumiból vagy fémből készült bitre utal, ami a ló szájában van, amikor kantár van rajta. Szeretnek hangosan rágni rajta, innen származik a kifejezés.
Íme. Nyűgözd le a barátaidat. Azt fogják gondolni, hogy tévedsz, de nem baj. Elküldheted őket erre a posztra (vagy a Google-ra), és kárörvendhetsz.
Várakozó lélegzet
Ha valamit annyira vársz, hogy alig lélegzel, akkor várakozó lélegzettel várakozol. Az abate ige azt jelenti, hogy csökkenteni vagy mérsékelni, innen származik ez a szó.
Ha lélegzetvisszafojtva vársz, lehet, hogy el kellene dobnod a heringet, és fogkefét kellene ragadnod.
Főnök és elv
A főnök egy csomó különböző dolgot jelent, de a zűrzavar általában azért van, mert a szavakat pontosan ugyanúgy ejtik, így a beszélt nyelvben lehetetlen megmondani, hogy melyiket használják.
A principális első használata az, amikor melléknévként első, elsődleges vagy fő jelentésű; például: “A fő ok, amiért ezzel a szerződéssel foglalkozom, az…”.
A principális főnévként néha a munkakörök megnevezésében is használatos, mint például a “főépítész”. Van egy iskola igazgatója. A jelzáloghitelednek az a része, ami nem kamat, az a tőke (azaz a hitel fő része). A szónak több jelentése is van ezzel a helyesírással, ezért ha kétségeid vannak, nézz utána.
A princípium csak főnév, és egy szabályt, tanítást, hitet, törvényt vagy tanítást jelent (ami egyébként nem bérlő. Azok épületekben vagy lakásokban vagy valamilyen formában élnek. Hé! Bónusz nyelvtani hoppá.).
Sneak Peek
Gyakran írják helytelenül sneak peak-nek, ez a kifejezés arra utal, hogy különleges pillantást vethetünk valamire, nem pedig egy titkos hegycsúcsra. Kivéve, ha titokban mászol meg egy hegyet, ebben az esetben gondolom, lehet sneak peek.
De leggyakrabban azt akarod írni, hogy sneak peek. Ne hagyd, hogy a sneak “ea” része miatt kétszer írd le.
Loath To
Ha valamit nem akarsz vagy vonakodsz megtenni, akkor nem szívesen teszed meg. Ha ráadásul utálod is, akkor valóban utálhatod. De ezek határozottan különböző szavak, és az “e” elhagyása a loath szóból nem hiba!
A mosástól irtózom, de nem szívesen hagyom, hogy hetekig halmozódjon, mert kifogyok az alsóneműből.
Fewer vs. Less
A legegyszerűbb megjegyezni, hogy ezek közül melyiket használjuk: A kevesebb jellemzően olyan dolgok egyedi, diszkrét számára utal, amelyeket egyenként meg tudsz számolni. Ebben a sorban kevesebb ember van, mint ebben a sorban. (Bár úgy tűnik, ez soha nem így van, amikor egy élelmiszerboltos sort választok.)
A kevesebb a mennyiségre, vagyis egy mennyiségre utal. Kevesebb víz van abban a pohárban, mint korábban. Manapság kevesebb az érdeklődés az újságolvasás iránt.
A lehetséges zavaró kivétel itt az idő vagy a pénz körül van. Ezekre általában mennyiségként utalunk, nem pedig konkrét számokként, így kevesebb időnk és pénzünk van, mint amennyit gyakran szeretnénk.
Véletlenül
Kérem. Minden szent dolog szeretetére. A megfelelő prepozíció itt a by. A dolgok véletlenül történnek, nem véletlenül. Kérem? Köszönöm.
A közkívánatra: A legutóbbi bejegyzésben azt mondtam, hogy nem fogok foglalkozni a leggyakrabban előforduló hibákkal, mivel olyan sok helyen előfordulnak. De többen említették és kérdezték ezt, úgyhogy most következik. Ez egy zavaros dolog, így nem csoda, hogy olyan gyakran elrontják.
A legtöbbször az affektusra igeként, a hatásra pedig főnévként lehet gondolni. Például, affektálsz valamit (befolyásolsz valamit), és végül hatást (eredményt) érsz el rajta. Személyes hatásaid is vannak a táskádban, vagy amelyeket összegyűjtesz, amikor óvadékot teszel. A Mythbusters srácok fantasztikusak a speciális hatásokban.
A affect mint ige kevésbé gyakori, de helyes használata az is, hogy túlzó látványt nyújt. Leggyakrabban az olyan kifejezésekben hallható, mint “affektálni egy kis kifinomultságot”.
A furcsaságok:
- Effect mint ige, amelynek jelentése “létrehozni”, mint a “I’m eher to effect change in this organization”. Üzleti guruk, vegyétek tudomásul.
- Affect mint főnév, ahol a hangsúly az első szótagon van (AF-fect). Érzelemre vagy érzelmi állapotra utal. Ez a használat nem gyakori, hacsak nem vagy valamilyen tudós vagy orvos, de ez a szó jogos használata.
Tudom. Zavarba ejtő. Említettem már, hogy az angol furcsa? Az.
Used To
Régebben gyerek voltál, most meg felnőtt vagy. Vagy legalábbis a legtöbbetek az.
A “d” és a “t” összezsúfolódása a used és a to között ezt a kifejezést úgy hangzik, mint a use to. Ugyanez vonatkozik a supposed to (nem suppose to)
Some Resources…
Your very best friend is Brians Common Errors in English Usage. Paul Brians a Washingtoni Állami Egyetem nyugalmazott angol professzora. Nem egy szexi weboldal, de ez egy csodálatos összeállítás az angol nyelvhasználat gyakori hibáiról. Ha kétségeid vannak, nézz utána itt, megkíméled magad a hibától, és közben tanulsz valamit. Nekem – egy igazi szóőrültnek – rengetegszer segített már. Mint mondtam, az angol nyelv furcsa.
Ha tényleges könyvet szeretne, a Strunk and White’s Elements of Style (A stílus elemei) remekül használható. Néhány szabály elég szigorú és hagyományos, de összességében egy csodálatos és szellemes referencia. Szerezzen egy példányt az újdonsült diplomásnak, mielőtt elindul a főiskolára vagy az első munkahelyére.